Tennivalók tûz esetén:
1. Tûzriadó, tüzilárma, hívjunk segítséget, értesítsük a tûzoltóságot.
2. Menekülés, mentés.
3. Tûzoltás, lehetõségekhez mérten.

Kicsit részletezve:
1. Tûzriadó.
Tûz esetén hívjunk segítséget, mások segítsége hasznos lehet a feladatok megosztásában.
Értesítsük a tûzoltóságot telefonon.
A tûzjelzésnek, kárjelzésnek tartalmaznia kell:
- a tûzeset, káreset pontos helyét (cím, épület)
- mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, emberélet van-e veszélyben
- a jelzõ nevét a jelzésre használt készülék számát (távbeszélõ)
- a vállalatok, társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok a tûzoltóság közremûködése nélkül eltõltõtt, illetoleg az emberi beavatkozás nélkül megszûnt tüzet is köteles bejelenteni és a kár színhelyét a tûzvizsgálat vezetõjének intézkedéséig változatlanul hagyni.
- a tûzesetet a tûzoltóság felé a 105, 112 számon lehet jelezni.
Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, ill. arról tudomást szerez, köteles azt elsõsorban a tûzoltóságnak, ha erre nincs lehetõsége, a rendõrségnek, a mentõszolgálatnak vagy pedig a Polgármesteri Hivatalnak késedelem nélkül jelezni.
A lakóházban, vagy lakásban keletkezett tûz (ha az olyan kiterjedésû, hogy egyénileg nem oltható) esetén végre kell hajtani a tûz jelzését, meg kell szervezni a lakók riasztását, menekülését, mentését. Riadalom, pánik elkerülése érdekében higgadtságra, nyugalomra és határozottságra kell törekedni.
A tûzjelzéshez, segítségkéréshez, visszajelzéshez a vállalatok, a társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok kötelesek a használatukban álló híradási vagy közlekedési eszközzel ellenszolgáltatás nélkül segítséget adni.
A tûz jelzésére rendszeresített berendezést, készüléket állandóan üzemképes állapotban kell tartani. A tûz jelzését nyugodt hangon kell megtenni. A hallgatót csak azután szabad letenni, ha a tûzoltóság illetékese nyugtázta a tûzjelzés vételét.
A tûzjelzésnél megadott információk nagyon fontosak, mivel a jelzést fogadó tûzoltó ezek ismeretében határozza meg a helyszínre vonuló tûzoltó gépjármûvek darabszámát, a speciális mentõszereket (pl.: létrás, emelõkosaras gépjármû, generátor, ugrópárna, mûszaki mentõszer, stb.),
a jelzés alapján intézkedhet a mentõk, rendõrség kirendelésérol, és visszahívhatja a jelzõt további információk szerzése céljából (pontos cím, megközelíthetõség, stb.).
A tûzjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsõbbséget élvez.
A nyilvános távbeszélõ készülék mellett, továbbá a fõvonalú távbeszélõ készülékei mellett a tûzoltóság hívószámait jól láthatóan fel kell tüntetni.

2. Menekülés fobb szempontjai:
- Az emeleti szintekrõl minden esetben a lépcsõházon keresztül hagyjuk el az épületet, a liftet igénybe venni tilos és életveszélyes. A panelos épületek zömében – ha a lépcsõn a lejutás akadályozott – felfelé is lehet menekülni, egyrészt a tetõre, másrészt a szomszédos lépcsõházon keresztül a szabadba.
- A lépcsõházba beszûrõdõ füstöt, a hõt a lépcsõházi ablakok, zárt lépcsõházak esetében a hõés füstelvezetõ megnyitásával, üzembe helyezésével lehet elvezetni.
- Biztosítsunk elsõbbséget, segítsünk a gyermekek, gyermekes és terhes anyák, az idõsek, rokkantak és a mozgássérültek, mozgáskorlátozottak menekülésében.
- Füst ellen az orr illetve a száj elé szorított átnedvesített textillel (kendõ, törölközõ) a kimenekülés idõtartamára hatásosan lehet védekezni. A forró füstgázok a levegõnél könnyebbek, így felülrol rétegezõdve telítik a helyiséget, így lehajolva, kúszva biztonságosabban elhagyhatjuk a füsttel telített helyiséget.
- A lakás elhagyása esetén lehetõleg gondoskodni kell a gáz és az elektromos áram fõkapcsolójának elzárásáról.
- Legyen menekülési terve a családnak, melyet minden családtag ismer. (folyosó, lépcsõház, tetõátjáró)
- A lakók informálják a kiérkezõ tûzoltókat a veszélyhelyzet körülményeirõl, az esetleges bent tartózkodók hollétérol, koráról (gyerek, beteg, idõs, mozgássérült) vízszerzési helyekrol, közmû elzáró berendezések helyeirõl.

3. TÛZOLTÁS
- A tûz oltásában, az emberi élet és az anyagi javak mentésében mindenki köteles lehetõségeihez képest - külön felhívás nélkül - részt venni.
- A tûzoltás vezetõ (kiérkezõ tuzoltóság parancsnoka) utasításait mindenki köteles végrehajtani.
- A tûz oltását a rendelkezésre álló felszereléssel, eszközzel meg kell kísérelni.
- Villamos berendezésekben, azok közelében keletkezett tûz esetén az oltás megkezdése elõtt áramtalanítani kell.

Tûz esetén követendõ magatartás:
- Tûz észlelése esetén - a testi épség veszélyeztetése nélkül- kezdjék meg a tûz oltását.
- A hivatásos tûzoltóság helyszínre érkezése után a tûzoltást az egység parancsnoka irányítja.
- Az oltás megkezdésével egyidejûleg az áramtalanítást és a közmû fõcsap elzárását végre kell hajtani. (kivéve a víz)
- Biztosítani kell, hogy a kivonuló tûzoltó egység a tûzeset helyszínéhez jusson, ennek érdekében lehetõség szerint 1 fõ a kiérkezo egységeket az épület elõtt fogadja.

A tûz oltását mindig az égõ anyag tulajdonságainak és a tûz méretének figyelembevételével, a rendelkezésre álló, erre alkalmas eszközök, anyagok gyors számbavételével célszerû elkezdeni.
Ennek szempontjai:
- Éghetõ folyadékok tüze (pl. serpenyõben lévõ étolaj) vízzel általában nem (a vízgõz az olaj kivetõdését okozza), de letakarással, elfojtással (pl. vizes konyharuha, fedõ) jól oltható.
- Kisebb méretû szilárd éghetõ anyagok égésénél a rendelkezésre álló vízforrásból (vízcsap, szódásüveg) elkezdhetjük az oltást.
- Alkalmazható továbbá a letakarás is. Letakarásra, elfojtásra minél vastagabb, alacsony mûszáltartalmú anyagokat célszerû használni. (pokróc, pléd)
- Elektromos berendezések tüzének oltását csak áramtalanítás után – hálózati csatlakozás megszüntetése – után szabad megkezdeni. A készenlétben tartott tûzoltó készüléket ismerjük meg, hogy milyen feltételekkel miknek az oltására alkalmas. (feszültség alatti berendezések oltására milyen távolságból)
- Sikertelen oltás esetén a tûz által érintett helyiséget, lakást elhagyva gondoskodni kell az ajtók (bejárat) lehetõség szerinti becsukásáról.