A társasház, lakásszövetkezet tulajdonosára, kezelõjére, közös képviselõjére, intézõ bizottság elnökére vonatkozó tûzvédelmi feladatok, elõírások.

1. Tûzvédelmi szabályzat / tûzvédelmi házirend.
A lakóépület kezelését végzõ köteles kidolgozni az épületre vonatkozó tûzvédelmi használati szabályokat, elõírásokat, a lakók riasztásának, a menekülésnek a lehetséges módozatait, a felszerelt tûzvédelmi eszközök használatára vonatkozó elõírásokat, valamint köteles gondoskodni ezek megismertetésérõl, megtartásáról és megtartatásáról. (Tûzvédelmi szabályzat / tûzvédelmi házirend)
Az elkészített tûzvédelmi szabályzatban foglaltakat célszerûévente 1 (vagy több) alkalommal a lakókkal ismertetni. Az oktatást a közgyuléssel egy idopontban is meg lehet tartani. A lakóknak rövid kivonatot is át lehet adni, ha ennek az átvételét írásban rögzítik. Egy esetleges tûzeset esetén a felelõsség kérdése egyértelmûen bizonyítható, mivel a jogszabály által elõírt feladatot teljesítették.

2. Az elektromos hálózat és a villámvédelmi rendszer rendszeres idõközönként, 9 évente történo felülvizsgálata.
Az elektromos hálózatot és a villámvédelmi rendszert a vonatkozó jogszabály (OTSZ 39-40. §) értelmében a tûzveszélyességi osztály figyelembevételével rendszeres idõközönként (lakóépületek esetében 9 évente) tûzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni. A felülvizsgálatot végzõ, szakvizsgával rendelkezõ személy minõsítõ irattal igazolja a felülvizsgálat eredményét. A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, ki kell javíttatni, melyet szintén írásban igazoltatni kell a javítást végzõ személlyel.
A tûzoltóság a minosítõ iratok meglétét, a felülvizsgálat megtörténtét ellenõrzése során vizsgálja.

3. Hõ- és füstelvezetési lehetõségek, azok üzemképességének biztosítása.
A tûz eseti menekülést a füst akadályozza, a látási viszonyok lecsökkennek (akár 5-10 cm-re) és fulladást okoz a füst. Emiatt nagyon fontos a lépcsõházba, közlekedõkre jutott füst elvezetése, kiszellõztetése.
A 2-4 szintes lakóépületek közlekedõin, lépcsõházaiban kézzel nyitható ablakokkal biztosítható a hõ- és füst elvezetése.
A középmagas és magas lakóépület kiürítési útvonalán, lépcsõházában már magasabb szinten biztosították a hõ és füst elvezetésének lehetõségét.
Ez:
a. általában a legfelsõ szinten beépített ablak segítségével történik, és/vagy
b. szintenként, a folyosók, lépcsõház kézzel nyitható ablakain biztosítható.

A legfelsõ szinti füstelvezetõ ablak nyitása történhet mechanikus (acél huzal segítségével) valamint elektromos módon (nyomógomb segítségével rúgós erõtárolóval ellátott ablakot egy elektromágnes nyitja).
A füstelvezetõ ablak nyitását középmagas lakóépületben az alsó és a legfelsõ szintrõl, míg magas épület esetében valamennyi szintrõl kell biztosítani.
Nagyon sok esetben elõfordul, hogy az acél huzal mivel nem használják, nem ellenõrzik, berozsdásodik, a mechanikák elpiszkolódnak, megszorulnak, így a rendszer nem mûködik, az elektromos rendszernél pedig a nyomógombot, a nyitó elektromágnest egyszerûen leszerelik. Sok épületben tapasztalható, hogy a füstelvezetõ ablakot egyszerûen becsavarozták, hogy ki ne nyíljon huzat esetén.
A füstelvezetõ ablakok nyitásának biztosítása nagyon fontos, mivel egy adott tûz esetén a lépcsõházból a füst a kürtõhatás következtében ezzel a módszerrel viszonylag gyorsan eltávolítható, így az épület biztonságos elhagyása biztosítható.
A füstelvezetõ rendszert is rendszeres idõközönként, minden évben felül kell vizsgáltatni, gyakorlati próbáját pedig érdemes sûrûbben, akár 2-3-6 havonta próbálni, tesztelni.

4. Fali tûzcsap hálózat (nedves, vagy száraz)

Középmagas lakóépületekben jellemzõen száraz felszálló vezeték került kiépítésre, mely a tûzoltói beavatkozás idejét csökkenti le. A száraz vezetékben nincs víz, tehát a lakók által nem használható. Használni csak a kivonuló tûzoltó egység tudja, a rendszer mûködtetéséhez szükség van a tûzoltó gépjármûre. Az utcára nyíló csatlakozó csonkon keresztül kell megtáplálni vízzel a tûzoltó gépjármûrõl, így kerül nyomás alá a rendszer, majd az adott szinten – a tûzoltók által hozott - tömlõ segítségével történhet a tûzoltói beavatkozás.

Elsõdleges jelentõsége abban van, hogy tûz esetén nem kell kiépíteni és felhúzni a tömlõket egészen a tûzeset szintjéig, hanem az utcáról tûzoltó autóval megtáplált felszálló vezeték az adott emeleten lévõ leágazásra csatlakoztatva a tömlõt, elvégezhetõ a beavatkozás.

A száraz vezeték használatához szükséges, hogy:
- szerelvényei (tûzcsap elzáró csonk) minden szinten meglegyenek (sajnos mostanság egyre több a lelopott szerelvény, melynek pótlása igen költséges)
- a felszálló vezetéket 5 évente nyomáspróbáztatni kell, (üzembiztonságának, tömítettségének ellenõrzése céljából)
- a zárószerelvények (tûzcsapok) minden szinten elzárt állapotban legyenek (nem hiányozhatnak a zárókupakok sem). Ha a vízzel megtáplált, noymás (8 bar) alá helyezett vezetékbõl az elöregedett tömítéseken, nyitott csapokon keresztül ömlik a víz, a tûz okozta kárnál lehet, hogy a vízkár lényegesen nagyobb lesz. (A felszálló vezetékek használatát a kivonuló tûzoltóegység nagy körültekintéssel végzi, használat elõtt minden szint tûzcsapjának elzártságát ellenõrzi), így nem kell tartani attól tartani, hogy lakások áznak el a beavatkozás közben.
Egyes középmagas, valamint a magas épületekben nyomás alatti, nedves fali tûzcsap hálózat került kiépítésre, mellyel bármelyik lakó – szükség esetén – megkezdheti a tûz oltását. (A lakóépület magasságától, illetve a vízmû nyomásviszonyaitól függõen az oltóvíz hálózat tartalmazhat egy nyomásfokozó szivattyút is.) A víznyomás ellenõrzésére a legfelsõ szinten a vízvezetéken nyomásmérõ mûszer került beépítésre, amelyen a víznyomás ellenorizhetõ.

A nedves fali tûzcsap hálózat üzemeltetéséhez, megfelelõ állapotban tartásához szükséges, hogy:
- szerelvényei (tûzcsap elzáró csonk, tömlõés sugárcsõ) minden szinten meglegyenek (sajnos mostanság egyre több a lelopott szerelvény (tömlõ és sugárcsõ), melynek pótlása igen költséges)
- a fali tûzcsap hálózatot fél évente felül kell vizsgáltatni szakvizsgával rendelkezõ személlyel, (üzembiztonságának ellenõrzése céljából)
- A fali tûzcsap szekrényekben található tömlõk nyomáspróbáját 5 évenként el kell végeztetni. A nyomáspróba idejét a tömlõre festik, a tömlõ végeitõl 2 méteren belül.

5. Kiürítési lehetõségek biztosítása.
Középmagas, illetve magas, több lépcsõházzal rendelkezõ épületben a lépcsõházak között a legfelsõ szinten, vagy a tetõn járható, megvilágított kapcsolat van kialakítva. Ezek az átjárási lehetõségek általában a tetõtéri tárolóknál, a legfelsõ szinten, vagy a tetõfelépítményen kerültek kialakításra. Célja, hogy az épületbõl, a lépcsõházból ne csak a földszinten, hanem a legfelsõ szinten is el lehessen távozni, menekülni.
A probléma akkor kezdõdik, amikor az épület kezelõje vagyonvédelmi (a szomszédos épületbõl ne jöjjenek át idegenek) indokok miatt ezt az átjárót lezárja. A lezárás alapvetõen nem probléma, ha pl. a zárhoz minden lakó rendelkezik kulccsal (a zár megegyezik a bejárati ajtóval), vagy a zár mellett üvegszekrényben kerül elhelyezésre a nyitó kulcs. Azonban abban az esetben ha a lakók nem rendelkeznek kulccsal, a biztonságos kiürítés feltételei nem biztosítottak.
Magas épületben meghatározott esetekben füstmentes lépcsõház kerül kialakításra. A füstmentes lépcsõházra nyíló ajtók automatikus csukó szerkezettel vannak ellátva, amelyeknek a mûködõképességét vizsgálni kell. A szerkezet eltulajdonítása, meghibásodása esetén szükséges azt pótolni, javítani.

6. Biztonsági és/vagy irányfény világítás üzemképességének biztosítása.

Magas épületek, illetve a zárt- és középfolyosós középmagas épületek kiürítési útvonalain biztonsági világítást és/vagy irányfényeket létesítettek. Ezek a fények áramszünet, illetve egy tûzeset közbeni feszültségmentesítés esetén bizonyos ideig (fél-egy óra) muködnek akkumulátorról, biztosítva a közlekedõk megvilágítását, az épület biztonságos elhagyását.

Az épület kezelõjének, gondnokának kell biztosítani – pl. szakember, villanyszerelõ bevonásával – a biztonsági, illetve irányfény világítás üzemképességét. A 9 évenkénti felülvizsgálat mellett érdemes rendszeres idõközönként (2-3-6 havonta) kipróbálni, a villany égõket leellenorizni.

7. A lakóépületek kezelõinek feladata továbbá a lakók tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése, és esetleges jogszabálysértés (lépcsõházban éghetõ anyag, motorkerékpár, éghetõ folyadék tárolás, stb.,) esetén figyelmeztetése.
A lakóépületek legnagyobb problémája az, hogy a lakáshoz tartozó tároló - ha van - túlságosan kicsi, és nem biztonságos, mivel ezt a legegyszerûbb feltörni. A sporteszközök (kerékpár, szánkó, stb.,), a kiöregedett, de még használható berendezési tárgyak (ágy, szekrény, bútorok, stb.,), újságok, ruhák, és minden más éghetõ anyag elhelyezése a közös használatú terekben a legveszélyesebb. Ennek szabályszerû módjáról késobb lesz szó.

8. Kézi tûzoltó készülék(ek)

A liftgépházban, valamint az elektromos fõelosztó helyiségben kézi tûzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A liftgépházban található elektromos berendezések, vezérlõ elektronikák miatt ajánlatos gázzal oltó berendezést elhelyezni, az elektromos fõkapcsoló helyiségben pedig lehet porral oltó készülék is. A tûzoltó készüléket, amennyiben az a régi, MSZ 1040 szerint készült, fél évenként kell felülvizsgáltatni, ha az új MSZ EN 3 szerint, akkor elegendõ évente felülvizsgáltatni, viszont negyedévente szemrevételezéssel kell ellenõrizni, és ezt nyilvántartásban kell dokumentálni.